Börtöni pokol....

Nem tudom, még mennyit kell várjak de lassan kezd elfogyni a türelmem. Nem hiszem el hogy megint behívattak az Igazgatói irodába. Azért mert másképp válaszoltam Mr. Wilsonnak már hívatnak is ide. Kurva vicces. De csak engem. Nem tudom mi a baja a dirinek velem de már komolyan kezdi baszni a csőröm. Végre kinyílik az ajtó, Mrs. Montez a titkár kedvesen mosolyog rám mint mindig.
- Az igazgatónő már várja Miss Morgan. - mondja mint mindig. Sóhajtva felkelek és bemegyek az irodába. Levágom magam a fotelbe kérdezés nélkül és hátra hajtva a fejem lehunyom a szemem.
- Jó napot Michel, foglalj helyet. Szeretnél beszélni valamiről? Ami nyomja a lelked? Amitől folyton ilyen helyzetekbe kerülsz? - faggat de ezt most máshogy. Kinyitom az egyik szemem. Hideg és számító a mosolya. Valamit tervez. Lassan előre dőlők a térdemre.
-Mondja ki mire gondol Michel mondja ki nyugodtan. - biztat keserű hangon. Fúj, még a hideg is kiráz tőle. Lassan de nagyon lassan elmosolyodok. Viszonozza a mosolyom.
- Arra gondolok hogy maga egy számító kurva.
Lehervad a mosolya, kidülledt szemmel néz rám, majd szívből jövően felnevet. Összevonom a szemöldököm a reakcióján. Meglepődtem ami nálam ritkaságba megy.
- Michel Morgan tudom hogy milyen mocskos szája van és be kell váljam még mulattat is. De most elég volt ebből. Ki van rúgva és át van helyezve egy magániskolába ahol megnevelik magát. Remélem megértettük egymást. Most kérem várakozzon a folyosón. .....

Ha szeretnél még Michelről hallani és a magániskoláról csak kövess és fald a sorokat.